Megkezdődött a kereskedelem hétfőn az újonnan létrehozott, pekingi értéktőzsdén - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A kereskedés nyitónapján 81 vállalat bocsátotta forgalomba részvényeit, közülük 60 részvényeinek értéke már a nyitáskor emelkedett.
A Kínai Kommunista Párt egy mostani határozatában történelmi személyiséggé nyilvánította a párt főtitkárát, egyben a Kínai Népköztársaság elnökét, Hszi Csin-pinget, aki ezzel még jobban kiterjesztheti hatalmát – írja a Wall Street Journal.
Kína felemelkedése minden szempontból kihívást jelent az Egyesült Államokra nézve, a két ország vetélkedése pedig az utóbbi években egyre inkább nyilvánvalóvá vált. Ez alól természetesen nem képez kivételt a hírszerzés sem, ugyanis ilyen körülmények mellett igencsak felértékelődik a másik fél szándékait illetően megszerzett információ. Az utóbbi évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy az amerikai hírszerzésnek egyre nehezebb dolga van, ha a kínai vezetés szándékairól akar hitelesen informálódni. Ez pedig szoros összefüggésben van azzal a folyamattal, amelynek eredményeképpen Hszi Csin-ping saját személye köré szervezett lényegében minden hatalmat az ázsiai országban.
Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Barack Obama is megjelent a glasgow-i COP26 klímacsúcson, amelyen összesen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. Obama kritikus kijelentéseket intézett, amelyből nem csak Amerika riválisai, de a Trump-adminisztráció is kapott.
Peking szerint a glasgow-i klímacsúcs szervezői nem biztosították a lehetőséget Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hogy videókapcsolaton keresztül intézze beszédét a találkozó részvevőihez, ezért küldte el beszédét írásos formában.
Kína fővárosában háromhavi csúcsra futott a helyileg megfertőződött koronavírusosok száma, nem sokkal azelőtt, hogy a kínai kommunista párt vezetői nagy gyűlést terveznek a párt első vezetőivel. A kínai elnök ezen a tanácskozáson betonozhatja be magát pozíciójába a következő elnöki ciklusra is, így nagy lesz a tét a november 8-11-ig tartó találkozón.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott, koronavírus elleni vakcinák kölcsönös elismerésére szólított fel szombaton Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, akik videokapcsolaton keresztül szólaltak fel a G20-országcsoport római csúcstalálkozóján.
Emmanuel Macron francia államfő azt kérte kedden kínai kollégájától, Hszi Csin-pingtől, hogy "folytassa a kiegyenlítést" az Európai Unió és Kína között, azaz tegye hozzáférhetőbbé a kínai piacot az uniós tagállamok számára - jelezte a francia elnöki hivatal.
Hszi Csinping kínai elnök nem megy el az ENSZ klímacsúcsára, ami azt mutatja, hogy Kína valószínűleg nem kíván több vállalást tenni a klímaváltozás megfékezésére – írja a Reuters.
Nem lenne szabad egyetlen hatalomnak vagy blokknak diktálnia a nemzetközi rendet - szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök egy hétfői beszédében, amelyet a Kínai Népköztársaság ENSZ-hez történt újracsatlakozásának ötvenedik évfordulója alkalmából mondott egy Pekingben megrendezett konferencián.
Nem vesz részt a glasgowi nagy klímacsúcson (COP26) Hszi Csinping kínai elnök – tudta meg a brit The Times, a szintén brit Inews pedig arról ír, hogy a két nagy szennyező, a kínaiak és a szaúdiak, elvétették azt a keddi határidőt, ameddig le kellett volna adniuk az új klímavállalásaikat, hogy a 2050-es nettó zéró kibocsátási cél összejöjjön.
Hszi Csinping kínai elnök a múlt héten arról beszélt, hogy újra szeretné egyesíteni Kínát, ami azt jelenti, hogy Peking uralma alá hajtaná a de facto független országként működő Tajvant is. Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy látja, hogy Hszi elnöknek céljai elérése végett nincs szüksége katonai erő alkalmazására.
Kína már összeállította a Tajvan elleni invázió terveit és rendszeresen gyakorolja ezek kivitelezését. Hiába viszonylag kis terület a de facto önálló országként funkcionáló szigetcsoport, egy ilyen háború során milliós lélekszámú hadseregek csapnának össze, ami rég nem látott intenzitású katonai konfliktust hozhat. Peking gyors győzelemben reménykedik, Taipeinek viszont az az érdeke, hogy minél inkább elhúzza a harcokat és lassan „véreztesse ki” a kommunista Kínát. Így nézhet ki egy testvérháború a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság közt.
Szükségesnek nevezte a kínai elnök szombaton egy pekingi ceremónián elmondott beszédében Tajvan és Kína békés újraegyesítését, és kijelentette, hogy ez be is fog következni.
Joe Biden egyeztetett telefonon Hszi Csin-pinggel Tajvan kapcsán és elmondása szerint megállapodtak abban, hogy tartani fogják magukat az úgynevezett „Tajvan-megállapodáshoz” – írja a Reuters.
Svájcban találkozik egymással Jang Csie-csi, a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezető külügyi tisztségviselője és Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, hogy tárgyaljon egymással a két ország közötti feszültség csökkentése érdekében - közölte kedden a Fehér Ház.
A SenseTime Kína egyik legnagyobb reménysége a mesterséges intelligencia szektorban zajló globális versenyben. A vállalat, amely a kínai kormány támogatását élvezi, idén tervez a tőzsdére lépni, de a nemzetközi terjeszkedés tekintetében a nyugati országok ellenséges fellépése akadályozhatja.
Az utóbbi napokban igen fontos geopolitikai fejlemények zajlottak le a világban, amelynek részeként soha nem látott katonai együttműködést alapozott meg az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália. Az úgynevezett AUKUS-megállapodás megszületésében azonban, ha akaratlanul is, de sokkal nagyobb szerepe lehet Kínának, mint azt többen gondolnák. A három ország között köttetett megállapodásnak ráadásul nagyon fontos következményei lehetnek egy esetleges közös európai védelmi politika megvalósítása szempontjából is.